Kártevő biológia röviden, érthetően
Kullancs biológiája
A kullancs vérszívó ektoparazita, amely fűszálakon, bokrokon és aljnövényzetben várja a gazdaállatot.
A kullancsok különösen tavasszal és ősszel aktívak. Fejlődésük során több gazdára is szükségük van, ezért vadállatok, háziállatok, madarak és rágcsálók is fenntarthatják a jelenlétüket egy adott területen.
A kullancs legfontosabb jellemzői
Nem rovar, hanem pókszabású élősködő. Vérszívás nélkül nem tud továbbfejlődni.
Ektoparazita Külső élősködő, amely vérszívással táplálkozik.
Vérszívó életmód Minden fejlődési szakaszhoz vérszívásra van szüksége.
Aljnövényzetben vár Fűszálakon, cserjéken, bokrokon várja a gazdaállatot.
Tavaszi és őszi csúcs Az aktivitási csúcs jellemzően tavasszal és ősszel jelentkezik.
Megjelenése
A kullancs apró, lapított testű vérszívó élősködő. Vérszívás előtt nehezebb észrevenni, vérszívás után viszont jelentősen megduzzad.
- Hím: kb. 3 mm, szürkésfekete, hátpajzsa az egész hátát borítja.
- Nőstény: kb. 3–4 mm, kárminpiros árnyalatú lehet, hátpajzsa csak a test kb. egyharmadát borítja.
- Lárva: nagyjából mákszem méretű.
- Nimfa: nagyjából szezámmag méretű.
- Vérszívás után: a nőstény akár 11 mm-re is megduzzadhat.
Életmód és fejlődés
A kullancs fejlődése több évig is eltarthat, mert minden fejlődési szakaszban új gazdát kereshet.
Pete az avarban
A nőstény az avar alá rakja petéit, majd rövid időn belül elpusztul.
Lárva és nimfa
A lárva mákszem, a nimfa szezámmag méretű. Mindkét stádium vért szív.
Hosszú életciklus
A teljes fejlődési ciklus a körülményektől függően akár 2–4 év is lehet.
Miért hívják háromgazdás állatnak?
A kullancs fejlődési szakaszai során több különböző gazdán is vért szívhat.
Lárva Első vérszívás, gyakran kisebb állatokon.
Nimfa Újabb gazdát keres, majd vérszívás után továbbfejlődik.
Kifejlett kullancs A nőstény vérszívás után petéket érlel.
7–9 nap vérszívás A nőstény több napig is táplálkozhat, mielőtt leválik.
Hogyan találja meg a gazdaállatot?
A kullancs első lábpárján található érzékelő szerv segíti a gazda felkutatását. Érzékeli a hőmérsékletváltozást, a testhőt és a szén-dioxidot, majd az aljnövényzetről kapaszkodik át a gazdaállatra.
Fő fertőzésforrások
Egy kertben vagy zöldterületen a kullancsok jelenlétét több állatfaj is fenntarthatja.
Vadállatok Őz, szarvas, vaddisznó nagy mennyiségű kullancsot tarthat fenn egy területen.
Háziállatok Kutya és macska is behurcolhatja vagy fenntarthatja a kullancs jelenlétét.
Madarak A kertbe leszálló madarak is szerepet játszhatnak a terjedésben.
Rágcsálók Egerek és patkányok is gazdaállatként szolgálhatnak.
Hol érdemes figyelni rájuk?
A kullancsok nem a fák tetejéről ugranak le, hanem jellemzően az alacsony növényzetből kapaszkodnak át.
Magas fű
Elhanyagolt, magas füvű területeken könnyebben megmaradnak.
Bokrok és cserjék
Árnyékos, párás növényzetben kedvezőbbek számukra a körülmények.
Avaros részek
Az avar és a nedves aljnövényzet jó búvóhelyet adhat a kullancsoknak.
Kullancsok jelentek meg a kertben?
Mondja el, mekkora területről van szó, milyen a növényzet, és segítünk eldönteni, milyen kezelésre lehet szükség.