Darázs
Magyarországon elsősorban a legagresszívebb társas darázsfajok ellen védekezünk, és csak akkor, ha közvetlen veszélyt vagy kárt okoznak.
Általános jellemzők
- A darazsak a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak.
- Teljes átalakulással fejlődnek: pete → lárva → báb → imágó.
- Fészküket többnyire rejtett helyekre építik – ezek a fajok a legagresszívebbek.
- A kolónia tagjai: királynő, dolgozók (meddő nőstények), időszakosan megjelenő herék.
- A dolgozók építik a fészket, táplálják a lárvákat és a királynőt, valamint agresszíven védik a kolóniát.
- A lárvák fehérjében gazdag táplálékot kapnak (pókok, rovarok, húsmaradékok).
- A dolgozók édes, cukros nedveket keresnek.
- A hímek a szezon végén jelennek meg, feladatuk az új királynők megtermékenyítése.
- Csak az új királynők telelnek át, a régi királynő és a teljes kolónia elpusztul ősszel.
- A kolónia tavasszal indul, és őszig él.
- A darazsak nappal aktívak – kivéve a lódarázs, amely éjszaka is.
A három problémás faj:
Német darázs

- Méret: 1–2 cm.
- Színe: sárga-fekete csíkos.
- Nagyon agresszívan védi a fészkét.
- Veszély esetén feromont bocsát ki, amely a teljes kolóniát támadásra ösztönzi.
- Megtelepedési helyek: falrepedések, szigetelőanyagok között, padlászugok, zárt üregek.
Kecskedarázs

- Külsőre hasonlít a német darázsra, de a fején sötét, horgonyszerű minta található.
- Nappal aktív.
- Lakóhelyei: földalatti üregek, elhagyott egérlyukak, tetőszerkezetek, falak, padlások.
Európai lódarázs

- Magyarország legnagyobb társas darázsfaja: 2,5–3,5 cm, a királynő ennél is nagyobb lehet.
- Színe: vörösesbarna, potroha sárga alapon fekete csíkos.
- Nagyon agresszív, és éjszaka is aktív.
- Fészekhelyei: tágas üregek, idős fák odvai, használaton kívüli kémények, ereszdeszkázatok, tetőszigetelések.